Magyar borvidékek
A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek.
A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.
Huszonkét borvidék található Magyarországon, öt nagy borrégióba sorolva:
-
Soproni borvidék
-
Nagy-Somlói borvidék
-
Zalai borvidék
-
Balatonfelvidéki borvidék
-
Badacsonyi borvidék
-
Balatonfüred-Csopaki borvidék
-
Balatonboglári borvidék
-
Pannonhalmai borvidék
-
Móri borvidék
-
Etyek-Budai borvidék
-
Ászár-Neszmélyi borvidék
-
Tolnai borvidék
-
Szekszárdi borvidék
-
Pécsi borvidék (Mecsekalja)
-
Villányi borvidék
-
Hajós-Bajai borvidék
-
Kunsági borvidék
-
Csongrádi borvidék
-
Mátrai borvidék
-
Egri borvidék
-
Bükki borvidék
-
Tokaj-Hegyaljai borvidék
Észak-Dunántúl borrégió borvidékei
Ászár-Neszmélyi borvidék
Etyek-Budai borvidék: szép savtartalmú gyümölcsös fehérborokat és pezsgő alapborokat adó borvidék.
Móri borvidék: testes, jó savú, hosszú életű fehérborokat termő vidék. Jellemző szőlőfajtája az ezerjó.
Pannonhalma–Sokoróaljai borvidék
Soproni borvidék: jellemzően jó savgerinccel rendelkező vörösborokat termő vidék, jellemző szőlőfajta a kékfrankos.
Balaton borrégió borvidékei
Badacsonyi borvidék: Badacsony vulkanikus kúpja testes száraz fehérborokat, kései szüretelésű félédes és édes, valamint jégborokat terem. Jellemző fajta a kéknyelű és a szürkebarát.
Balatonboglári borvidék
Balaton-felvidéki borvidék
Balatonfüred-Csopaki borvidék
Balatonmelléki borvidék (Zalai): a ritka pintes szőlőfajta otthona.
Somlói borvidék: testes, ásványos, hosszú életű fehérborok termőhelye, jellemző fajtái a juhfark, a furmint, az olaszrizling és a hárslevelű.
Pannon borrégió borvidékei
Pécsi borvidék (Mecsekalja): nagyszámú szőlőfajtából készítenek könnyű fehér- és vörösborokat, jellemző szőlőfajta a cirfandli.
Szekszárdi borvidék: testes, magas alkoholtartalmú vörösborokat ad, jellemző a kadarka és a kékfrankos, valamint számos nemzetközi szőlőfajta.
Tolnai borvidék
Villány–Siklósi borvidék: legnagyobbrészt bordeaux-i kékszőlőfajták jó minőségű, testes és magas csersavtartalmú borai jellemzik, de könnyedebb vörösborok is készülnek főként portugieser, kékfrankos és kadarka szőlőfajtákból.
Alföld (Duna) borrégió borvidékei
Csongrádi borvidék
Hajós–Bajai borvidék
Kunsági borvidék
Észak-Magyarország borrégió borvidékei
Bükki borvidék
Egri borvidék: elegáns, magyar és világfajtákból készülő, jó savú vörösborokat ad, legismertebb bora az egri bikavér házasítás. Jó minőségű fehérborok is készülnek számos szőlőfajtából. Jellemző fajtái a leányka, a hárslevelű, a chardonnay, illetve a kékfrankos, a merlot, a pinot noir, a shiraz (syrah) és más hazai és nemzetközi szőlőfajták.
Mátrai borvidék: elsősorban gyümölcsös fehérborairól ismert, de egyre több elegáns vörösbort készítenek itt, elsősorban a kékfrankos fajtából.
Tokaj borrégió
Tokaj-hegyaljai borvidék: a világ egyik meghatározó édes fehérbor termő vidéke, ahol évszázadok óta készítik a nemespenész által világra segített híres aszú borokat. Az utóbbi időszakban nemzetközi figyelmet is kiváltó száraz fehérborok is kikerülnek a borvidékről. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály.